Aki ismer az tudja, hogy a rovarvilág a kedvencem az élővilágban. Túlélési stratégiáik, létszámuk, sokféleségük, mindig lenyűgöz. Szoktam mosolyogni, mikor kapom a kérdéseket rovarmeghatározásra, személyesen és a postafiókomban is. Érdemes tudnotok, hogy Magyarországon több mint 70.000 rovarfaj él, és ezek maghatározására speciális szakértők vannak. A kertészeti kártevőket és ellenségeiket aránylag jól ismerem, ezért mertem arra vállalkozni, hogy a következő hetekben sorra veszem a kiskertünkben élő hasznos rovarfajokat. Kezdjük mindannyiunk kedvencével a katicabogárral. Nem véletlen, hogy velük indítok, hiszen mostanában rakják petéiket, érdemes vigyáznunk rájuk.

Katicabogár

Katicabogár-félék családjában vannak számunkra hasznos ragadozók, de léteznek növénykárosítók is (pl. a lucernaböde). Van kétpettyes, hétpettyes és tízpettyes katicánk is, és mostanra itt van nálunk a harlekin katica, egyre nagyobb teret foglalva magának

Kifejlett rovarként már az óvodások is felismerik a katicabogarat, viszont tojás formában vagy lárvaként sokszor a kertbarátok is elpusztítják őket.

Miért is hasznosak nekünk?

Elfogyasztják a levéltetveket, takácsatkákat, liszteskéket, és a lisztharmat gomba micéliumszövedékeit is. Lárvaként és kifejlett rovarként is ragadozó életmódot folytatnak.

Hogyan is él?

Kifejlett rovarként (imágóként) telel át résekben, hasadékokban, fák kérge alatt megbújva. Nagyon sokszor nyaralók ablakpárkányán, padlásokon, cseréptetők alatt, farakásokban találhatóak meg tömegesen.

Ha szeretnénk óvni őket, télire rovarbúvóhelyet lehet készíteni számukra. Szerintem ahol van épület ott felesleges ez. Mi készítettünk évekkel ezelőtt és bizony egy se ment bele. Viszont olyan gyümölcsösben, ahol nincs semmilyen épület, nyesedék vagy téglarakás a közelben ott lehet létjogosultsága a téli búvóhelyeknek. Mesterséges búvóhelyként egy kb. 10 cm átmérőjű fatuskót fúróval körkörösen megfurkálunk és egy fára helyezünk.

Ha az imágók sikeresen átteleltek akkor az első tavaszi meleg napokon megkezdik a párzást és tojásokat raknak. Számításaim szerint kb 20-40 darabot egy csomóba, de összesen akár 300 darabot is. Ezután az áttelelő imágó hamarosan elpusztul.

A nőstények mindig oda petéznek ahol a lárváknak van mit enniük, tehát ahol ilyen tojáscsomókat találunk ott nagy valószínűséggel tetvek is vannak. A tojásokból kb. egy héten belül kelnek ki a lárvák. A lárvák az igazi nagy fogyasztók, őket kell leginkább védenünk. Akár 400-500 levéltetvet is megesznek három hétig tartó 4 vedlésen áteső lárvaciklusuk során. Aztán bebábozódnak és egy-két héten belül átalakulnak kifejlett rovarrá. Az imágó háromnegyed éven keresztül folytatja tovább a táplálkozást, némelyik faj a szaporodást is, második generációt alkotva. Fontos tudunk azonban, hogy a kétpettyes és a hétpettyes katicának is egy nemzedéke van évente, tehát a most lerakott peték és lárvák a következő éves állomány alapjait jelentik.

Katicabogár tojásai Forrás: http://kertvedelem.extra.hu/

Katicabogár lárva Forrás: http://kertvedelem.extra.hu/

A katicabogarak érzékenyek a szintetikus rovarölő szerekre. A taglózó hatású piretroidok és a kitinszintézist gátló szerek is gyérítik őket. Érdemes elkerülni ezeket a készítményeket házi kertünkben és szelíd növényvédelmet folytatnunk.

Egy kis kitérő: A harlekin katica…

Megoszlanak a vélemények, de itt vannak és nem tudjuk megfékezni őket. 2008 óta van hivatalosan is Magyarországon ez a faj, és térhódítása óriási. A legfőbb gond az, hogy kiszorítja az őshonos fajokat, leginkább a kétpettyes katicánkat. Szeretnek emberi építményekben csoportosan telelni, és ez bizony zavaró lehet. Mivel ezeket az információkat sok helyen olvashatjátok, hagy írjam meg inkább saját tapasztalatomat és véleményemet.

Én 2009-ben, Eger melletti gyümölcsösünkben vettem észre tömeges megjelenésüket. Be is jelentettem a hatóságnál és próbáltam gyéríteni is. Teljesen sikertelenül. Viszont az addig vívott harcom a levéltetvekkel megszűnt. Azóta folyamatosan figyelem az őshonos katicafajok jelenlétét, még megtalálhatóak a kertemben. Populáció megfigyelést nem folytattam, így azt nem tudom biztosan megmondani, hogy létszámuk csökkent-e, de én úgy érzem, igen.

A tetvek létszáma mindenképp csökkent. Hogy ez jó vagy rossz? Nem tudom. A tetveknek is meg van a helyük az élővilágban, és jó sokan fogyasztják őket. Ilyenkor elgondolkodom, hogy ez vajon hogyan hatott a többi tetűfogyasztó hasznos rovarra. Ezt sem tudom. De azt igen, hogy ezt már nem tudjuk visszacsinálni. Belenyúltunk a rendszerbe, idehoztuk Ázsiából őket, természetes ellenségük nem nagyon van.

2012-ben egy bükki túra alkalmával az erdő közepén lévő erdei kápolnában több ezer példányt láttam telelni. Akkor jöttem rá, hogy én gyéríthetem a kertemben őket, ha az erdőben ilyen mértékű a jelenlétük. Hogy ott mi történik? Azt sem tudom, de más sem. A természet bonyolult és mi még csak a felszínt kapirgáljuk a folyamatainak megértésében. Jó lenne, ha ezt belátnánk, és tiszteletben tartanánk az élővilágunkat.

Most jogosan kérdezhetitek tőlem irtsuk / ne irtsuk? Én nem teszem, feladtam. Megtanultam örülni nekik és élvezni, hogy kevesebb a kártevő probléma a gyümölcsösömben. Hogy jól teszem-e? Majd az unokáim megmondják rá a választ, mert nem tudom. Nem is tudhatom, senki sem tudhatja…

Innen folytatom a következő héten a fátyolkákkal, melyek gyönyörűségesek és igen érzékenyek. 🙂