Az ágazatban ökológiai gazdálkodásból származó, ökominő­ségű termékek termesztésével, termelésével és kutatásával foglalkoznak. Területileg legjelentősebb a szántóföldi növénytermesztés, azonban a Budapest Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar profiljához illeszkedően a kísérleti tevékenység nagyobb súllyal, a kertészeti termesztés körébe tartózó növényfajokkal, zöldség-, gyümölcs- és gyógynövényekkel történik.

A növénytermesztés mellett az öko-állattartás bemutatása is jelentős oktatási és kutatási terület. Kecskét, mangalicát, nyulat és baromfit is tartunk, így a megtermelt termékek választékát növeli a friss tojás és a mangalica termékek is. Az állatok tartása és a kapcsolódó tevékenységek az oktatásban is bemutatásra kerülnek a gyakorlatok során.

A Kertészettudományi Karon az alapképzésben (BSc kertészmérnök, informatikus agrármérnök, környezetgazdálkodó agrármérnök szakokon) résztvevő hallgatók számára gyakorlati foglalkozások megtartása az őszi és a tavaszi félévekben órarend szerint a tanszék kísérleti üzemében történik. Ezen kívül az ökológiai gazdálkodás szakirányos hallgatók, valamint a témához kapcsolódó szakdolgozattémák esetében a szakdolgozatok és diplomamunkák kísérletes témái számára helyszínt biztosítunk. A kísérleti tér több PhD értekezés témájához szolgáltat folyamatosan vizsgálati helyet. A tanszék által elnyert kísérletes pályázatok kivitelezése és megvalósításának helyszínéül szolgál. A területen megtermelt növényanyag, a fejlesztés alatt levő állatállomány a tantermi órák szemléltető anyagát szolgáltatja, illetve az itt készített videó és kép felvételek segítségével bemutatja az ökológiai gazdálkodás jellegzetes munkafolyamatait.

KUTATÁSOK, KÍSÉRLETEK 2010-BEN

1. Paradicsom fajtakísérlet ökológiai vetőmag adatbázisból választott fajtákkal. A kísérletben 4 fajta összehasonlító vizsgálata (San marzano, Jani, Rio grande, Principe borghese) volt a cél, szabadföldi termesztésben. Magyar fajták nem találhatók az adatbázisban, a külföldi fajták teljesítőképességét vizsgáltuk. A fajtákat termesztési, növény kórokozókkal és kártevőkkel kapcsolatos ellenállás, íz, beltartalom (sav, cukor, szárazanyag tartalom), piacosság és tárolhatósági vizsgálatokkal jellemeztük. A kísérlet első évi eredményei csak korlátozottan értékelhetők a nagyon szélsőséges időjárási viszonyok miatt. A sok csapadék és alacsony hőmérséklet elsősorban a fitoftórás megbetegedésnek való ellenállóság különbségeit mutatta ki.

2. Gertrud Frank-féle vegyeskert vizsgálata. Gertrud Frank olyan vegyeskert alapjait írta le a 80-as években, amelyben zöldségfajok és fajták habitusuk, tenyészidejük és kölcsönhatásuk alapján kerültek elrendezésre. Az ökológiai gazdálkodás alapelvei közül érvényesül a folyamatos talajfedettség, a teljes vegetációs idő kihasználása, tápanyag-hasznosítás, zöld- és gyökértömeg alakulása, a növényi kölcsönhatások, valamint a növényvédelemben rovarkártevők ellen hasznosítható védő- és riasztóhatások. A kísérlet célja, hogy megvizsgálja a rendszer adaptálhatóságát a soroksári termesztési körülmények között a választott növényfajok és fajták esetében.

3. Biodinamikusan szaporított levendula tövek összehasonlító értékelése. A kísérletben biodinamikus impulzusok szerint szaporított, ültetett és ápolt levendula tövek összehasonlító vizsgálatára került sor 6 éven keresztül. A témában számos diplomamunka és szakdolgozat született. Az ökológiai gazdálkodás egyik irányzata a biodinamikus gazdálkodás, melynek kivitelezésében a gyakorlati megvalósításhoz fontos útmutatóul szolgál a Vetési naptár. A levendula kísérlet során a szaporítás alkalmával érvényes kozmikus impulzusok szerint végeztük a növények éves ápolását (virág-, termés-, gyökér-, levélnapon). A kísérlet eredményei négy ismétlésben végrehajtott és statisztikai próbával elemzett adatai alapján kimutatható eltéréseket mértünk a vizsgált paraméterekben az egyes impulzusok szerint szaporított tövek esetében.

4. A nyugati kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) elleni ökológiai védekezés kabakos csalogató-növények alkalmazásával. A PhD tudományos munka célja a kukoricabogár elleni védelem kidolgozása kabakos csalogatónövények segítségével. A módszer alkalmazása környezetkímélő, valamint hatékony védekezési lehetőséget nyújtana az ökológiai gazdaságokban a kukoricabogár kártétele ellen. A szintetikus növényvédő-szerekkel és a génmódosított növényekkel ellentétben a természetes kölcsönhatásokkal szemben nem alakulhat ki rezisztencia.

5. Kukorica-futó bab párosítás vizsgálata. A kísérlet célkitűzése a kukoricában különböző időpontban vetett bab terméseredményeinek vizsgálata és a vegyes telepítés termesztés-technológiájának kialakítása. A kísérlet során a babot és a kukoricát 3 kezelés szerint vetettük a kukoricához képest 1-2 hét eltéréssel későbbi időpontokban, kisparcellás kísérletben négy ismétlésben. A kísérlet bíztató eredményeket hozott, 2010-ben a kukorica kiemelkedően teljesített, a bab számára viszont a vegetációs idő hőmérsékleti viszonyai kedvezőtlenek voltak.

6. Ökológiai faiskola összehasonlítása a konvencionális gazdálkodású faiskolával. A vizsgálat célja, hogy az üzemi, konvencionális gazdálkodású faiskola termesztés-technológiáját összehasonlítsa az ökológiai faiskoláéval. Az öko-faiskola kialakítása 2 éve folyik, amelynek során számos vizsgálatot végeztünk hallgatók bevonásával. Kezdetben az alanyok eredése, majd a szemzések eredményességének vizsgálata, alany és nemes törzs átmérő mérése, növekedés intenzitás és kitermeléskor a gyökérnyak vastagságra vonatkozó adatokat vettük fel. A faiskolában vizsgáltuk a kártevők (levéltetvek és hajtáshervasztó darázs), illetve kórokozók fellépését a vegetációs idő során.

7. Forest garden ? Vegyes gyümölcsös kialakítása perma­kultúrás alapelveken. 2009 őszén ágazatunk megkezdte egy hosszú távú különböző kutatásokra lehetőséget biztosító vegyes gyümölcsös kialakítását. A telepítés saját nevelésű gyümölcsfa oltványokkal történik, ahol helyet kaptak a régi tájfajták, de az új, rezisztens fajták is. A gyümölcsösben nincs hagyományos értelemben vett sorvezetés. A gyümölcsfajok elhelyezése a fajták habitusa, kölcsönhatása, a klimatikus tényezők, a terepviszonyok, az egyes gyümölcsfajok/fajtákra vonatkozó növényvédelmi alapelvek, valamint a megporzási viszonyok figyelembevételével történik. A terület talajtakarására füves herét használtunk. 2012-re a tó és a szőlőlugas kialakításával befejeződnek a telepítési, tereprendezési időszak vizsgálatai és megkezdődik a termőre fordulás, illetve a fenntartás kutatása. Az ültetvényben a hasznos rovarok és hasznos élőszervezetek számára élőhelyek kialakításával segítjük a biológiai növényvédelem érvényesülését.

A rövid bemutatást a figyelem felkeltésének tekintjük. Akiket közelebbről érdekelnek a kísérletek, esetleg az állatok, azok vegyék fel a kapcsolatot Cseperkálóné Mirek Barbarával, aki minden látogatót szívesen fogad óvodáskortól a nyugdíjasig. Akiket a kutatás részletei érdekelnek, azok a tanszék munkatársainál érdeklődjenek személyesen a további részletek iránt. A kísérleti üzemben az elmúlt közel 20 év alatt számos érdekes és értékes diplomamunka született. A levendulából például 4, a vegyeskultúrás zöldségtermesztésben, a talajtakarás témakörében ennél is több érdekes diplomamunka és szakdolgozat készült. A tanszéki könyvtárban közel 100 diplomamunka és szakdolgozat található, ami joggal érdekelhet minden az ökológiai gazdálkodással foglalkozó embert.

Radics László, Szalai Zita, Divéky- Ertsey Anna,
Pusztai Péter, Cseperkálóné Mirek Barbara,
Csambalik László, Vörös Ildikó, Tóbiás Andrea, Gál Izóra

forrás: http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=966:tangazdasag